Bővebb ismertető
Fedlap felső sarka és a gerinc mentén kissé repedezett. Borítói kopottasak, maszatosak.
A péceli Ráday-kastély egyike legszebb barokk kastélyainknak. Története visszanyúlik a Rákóczi-szabadságharc koráig, mert Pécel ekkor került a kastély első építtetőjének, Ráday, Pálnak birtokába. 1703 tavaszán Rákóczi kurucai elől Gács várába húzódik a környék jobbágyfelkeléstől tartó nemessége. Rövidesen megnyitják azonban a kapukat, s az egyik fiatal nemes, Ráday Pál, szinte azonnal a fejedelem titkára és bizalmasa lesz. Ő fogalmazza meg a szabadságharc híres kiáltványát az egész világhoz, a "Recrudescunt"-ot és továbbra is azon fáradozik, hogy a magyar szabadságot Európa ügyévé tegye: Rákóczi titkos kancelláriájának a vezetője, diplomáciájának lelke és propagandájának irányítója - a vidéki köznemes európaszerte ismert alakká lesz. A Ráday család ugyanis nem tartozott az ország nagy, közismert famíliái közé, bár igen régi nemzetség volt, mely egészen az Árpád-házi királyok koráig vezette vissza eredetét. A török hódoltság alatt a Duna-Tisza közén fekvő birtokaik jórészét elvesztve, Nógrád megyébe szorultak és ott a megye életében vittek jelentős szerepet. Ráday tehát ennek a gyökeresen magyar köznemesi rétegnek volt tipikus, de műveltségben messze kiemelkedő képviselője. Még a szabadságharc folyamán, 1705-ben megnősült, s felesége, Kajali Klára hozományaként került Pécel a Ráday család birtokába. Pécel akkoriban jelentéktelen kis jobbágyfalu volt, ahol a birtokösszeírások egyetlen fontosabb épületről sem tesznek említést.