A Velencei Biennálé magyar pavilonja [antikvár]

Részlet a könyvből: 1991. december 16-án előkerültek a velencei kiállítóház főhomlokzatán elfalazott Körösfői-Kriesch Aladár-mozaikok: az Isten kardja és az Aquileia ostroma. A megtalált, Körösfői életművébe -s így a magyar művészet- és építészettörténetbe is - visszafogadott művek éles aktualitással vetik föl az épületkonstrukció halaszthatatlanságát. (Ennek szükségességét külön aláhúzza, hogy nagyméretű olasz pavilon épül a mostani helyére a biennálé 1995-ös centenáriumára. Bemutatott tervei szerint tömegében uralkodni fog a környezetén, s ez nem látszik előnyösnek a magyar pavilonra nézve.) A részleges épületkonstrukció elodázhatatlansága mellett sürgető a Maróti Géza tervezte ház legfontosabb építészettörténeti vonatkozásainak tisztázása és az épület történetének megírása (ha ma még hézagosan is). Maróti Géza életművében - ahogy a korszak építészetében is - egy sajátos épületcsoportot különíthetünk el: a kiállítási épületek, pavilonok specifikus és karakteresen különváló együttesét.