Az építészet remekei [antikvár]

Az őskori embernek számtalan veszéllyel, vadállattal, természeti csapással kellett megküzdenie. Életét barlangokban, félig földbe ásott kunyhókban tengette. Az újkőkor (neolitikum) embere már földművelő, állattenyésztő életmódra tért át. Munkaeszközei, szerszámai egyre tökéletesedtek, ugyanakkor a környező világ természeti jelenségei ugyanolyan rejtélyesek maradtak számára. A csillagok, a Nap és a Hold járását, a különböző jelenségek, események okait nem tudták felfedezni, azokat a jó és rossz szellemeknek, istenek művének tulajdonították. Agyagból készült szobraikra, edényeikre azért karcoltak, véstek titokzatos jeleket, Na- Újkökori dolmen Guernsey közelében pot. Holdat és csillagokat. A varázsjeleknek vidékenként és népenként más-más jelentésük volt. Az újkőkor embere többnyire félig vagy teljesen földbe vájt kunyhóban lakott. Ugyanakkor -feltehetőleg vallási célokból - hatalmas, kőből készült emlékműveket, sírépítményeket készített. A hatalmas kőépít-ményeik után megalit művelődésnek nevezik ezt a korszakot. Legjellemzőbb építményeik a nagy lapos kövekkel megépített sírok s a föléjük emelt földhalmok. A négy-öt méter magas faragatlan kőoszlopokat, a menhireket feltehetőleg a halottak emlékének emelték. A dolmenek talán szentélyként szolgáltak. Ekkor Az angliai Dartmoor városának közelében látható ez a hatalmas méretű kövekből álló dolmen