Fotogrammetria II. [antikvár]

Előszó A kétkötetes Fotogrammetria cimü egyetemi jegyzet az 1966/67 tanévben készült el. A fotogrammetria tudományának rohamos fejlődésére mi sem jellemzőbb, mintáz, hogy a kézirat lezárása és a kész jegyzet megjelenése közötti rövid idő alatt is elavult a jegyzet néhány megállapítása, és uj módszerek és miiszerek jelentek meg s terjedtek el széles körben Emellett a fotogrammetria hazai alkalmazásában is jelentős változás ment végbe, az uj felmérések beleértve a szabatos városméréseket is ma már csaknem kizáróan a fotogrammetria felhasználásával történnek, és különösen figyelemen kivül nem hagyható haladás történt az analitikusnak nevezett fotogrammetriai módszerek felhasználása területén. ¦ Mindezeket a változásokat figyelembe vette a, föld mérőmérnöki szaknak az 1973 nyarán jóváhagyott uj tanterve is azzal, hogy földmérési jelentőségének megfelelően a Fotogrammetria c. tantárgyat az egy hétre vetített 8 óra előadásról és 8 óra gyakorlatról 10-10 órára emelte és a tananyag jobb érlelődése, valamint más tantárgyakhoz való kapcsolatának megjavítása érdekében előadásának időbeli beosztását két félévről háromra növelte. Természetes, hogy ezeket a változásokat a tananyag elsajátítását elősegítő jegyzettel is követni kellett. S mivel a legjelentősebb változások a korábbi jegyzet II. kötetében foglalt anyagot, a kétképes fotogrammetriát érintették, kézenfekvő volt, hogy először ez az ismeretkör kerüljön uj feldolgozására. így a jelen 11. kötet a korábban is 6. félévben előadott anyagon kivül a 7. félév tananyagát is tartalmazza. Ez magyarázza terjedelmének jelentős megnövekedését. Természetes, hogy, az uj feldolgozás során az előző jegyzet megjelenése óta szerzett oktatási tapasztalatokat is hasznosítottuk. így valóban uj jegyzet kerül a hallgatók kezébe, a korábbi jegyzemek alig 10 %-a az, anii legfeljebb stiláris változáson esett át, ezek a részletek is 30-35 helyen szétszórtan fordulhak elő. Jelentősen módosult a müszertani részt tárgyaló 6. fejezet és a 7. fejezetnek a lágiháromszögeléssel foglalkozó része, az 5. fejezetben pedig az analitikus eljárásokxszakaszai és az ezeket megalapozó szakaszok szinte teljesen ujak.