Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A magyarországi görög diaszpóra egyházművészeti tárgyai a legnagyobb számban a XVIII. századból maradtak ránk, annak ellenére, hogy görög kereskedők a török birodalom integráns részét képező magyar Alföldön már a török hódoltság éveiben megjelentek, s mint török alattvalók Balkánról hozott áruikkal szabadon kereskedhettek. Számarányuk és ténykedésük olyan jelentős volt, hogy 1665-ben a Tiszán innen és túl tartózkodó "összes görög kereskedők" ellenőrzésére "Országos Felügyelőséget" állítottak föl.
Buda visszafoglalása (1686) után, I. Lipót császár fölhívása nyomán sok balkáni lakos telepedett le a török hódítás következtében elnéptelenedett oszárgabn. Érkeztek görögök és elgörögösödött makedóniai románok (makedo-vlachok, gúnynéven cincárok) is. A legtöbben Nyugat-Makedónia és Észak-Epirus városaiból, Sziatisztából, Kasztoriából, Sziániból, Szerviából jöttek. Vonzóak voltak számukra a már elődeik által megismert útvonalak, a vámkedvezmények, a korlátlannak tűnő vagyonszerzési lehetőségek, a meggazdagodás reménye."