Gorsium-Herculia-Tác [antikvár]

Az őskori embernek csak néhány kisebb jelentőségű települése található meg Székesfehérvár tágabb környékén. A bronzkor második felétől kezdve a közeli Pákozdvár magaslatán emelkedett, vaskos falak között, a vidék központja. A kelták a kis folyók, tavak partjai mentén alakították ki apró, falusias településeiket. Úgy látszik, Tác és Fehérvár ebben az időben még semmiféle szerephez sem jutott. Az ismeretlenség homályából akkor emelkedett ki ez a terület, amikor a kereskedelem és a stratégia bonyolu\ t erőterei egyszerre kezdték éreztetni hatásukat. A Duna északi és keleti folyása mentén ősidők óta használt átkelőhelyek a délre, illetve délnyugatra vezető utakat éppen úgy meghatározták, mint a délkeleti irányba húzódó szélfútta dombhátak, folyóvölgyek, a Balaton és a Velencei-tó délnyugat—északkelet irányú tágas vízfelülete. E térségben a közlekedés természetes fókusza minden időben Székesfehérvár környékére esett. Azt már csak a történeti körülmények döntötték el, hogy e csomópont a Sárvíz átkelőhelyénél, Gorsiumban gyűjtötte össze a négy égtáj felől ide vezető utakat, vagy a Gaja mocsaraktól védett szigetein, ahol Alba Regia épült fel. Az ókori és a középkor óta élő város sorsát a merőben más társadalmi és históriai helyzet ellenére azonos szerepe ismételten hasonlóvá tette. Gorsiumot hódító római katonák alapították. A környéket lakó kelta eraviscusok már akkor függő viszonyba kerültek az Imperium-mal, amikor Augustus császár a Drávától délre megszilárdította a római hatalmat. Ezután még csaknem fél évszázadig a maguk módján éltek a lankás dombpk között, sőt egy darabig még azután is, amikor már Claudius császár uralkodása alatt a kereskedők szekereitől kikoptatott utakon római csapatok tűntek fel, és a kijelölt helyeken tábort vertek. Az egyik alakulat a Gellérthegy közelében, a bennszülött eraviscusok törzsi központjának szomszédságában, a Duna átkelőhelyénél telepedett meg, a másik Albertfalva határában, a harmadik a Sárvíz hídját, az Itáliába és a Drávától délre állomásozó légiókhoz vezető utat biztosította: ez lett Gor-sium. A tábort nyolc út kereszteződésében, a Sárvíz melletti dombokon az ala I Scubulorum építette. Az 500 lovast az Al-Duna mellől vezényelték ide, i. sz. 46-^9 között, ahol Moesia haderejéhez tartoztak. A tábor, mint a hasonló előretolt erődítések, téglalap alakú volt, négy kapuval, s mély árok és gondosan épített palánkfal védte. Belül szigorú rendben barakkok és raktárak sorakoztak, a tábor