Bővebb ismertető
Részlet
Az elnevezés három nagy piramist takar, de a területen számtalan más ókori épület maradványai is megtalálhatóak. Ezek alkotják közösen a gízai nekropoliszt. Az elnevezés szó szerinti jelentése: a halottak városa, ami a piramisok eredeti funkciójára utal. Ezek ugyanis a fáraók temetkezési helyei voltak. Több ezer év távlatából is bátran kijelenthetjük, nem vették félvállról a dolgot, de hát ki aprózná el a saját halhatatlanságát?
A piramisok tulajdonosai Hufu, Hafré és Menkauré fáraók voltak. (Görögösített nevük talán még jobban elterjedt: Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz.) A három fáraó egymást követte a trónon. Hufu fia Hafré, unokája pedig Menkauré volt. Az első és egyben a legnagyobb piramist Hufu építtette ide. Piramisokat korábban is emeltek már Egyiptomban, de jóval kisebbeket, és más eljárással. Korábban például kisméretű agyagtéglákból épültek a piramisok, de az égetett agyag nem bírta olyan jól a súlyt. Hufu idejében váltották le a téglákat a hatalmas, faragott mészkőtömbökre, amelyek közül a legkisebb is többet nyomott, mint 1 tonna, azaz 1000 kg! Sőt, 4-6 tonnás kőtömbök is gyakoriak. (És ha mindez nem lenne elég, a legnehezebb, kb. 7 tonnás darab a piramis csúcsára került.) Hufu piramisa (nevezik még Nagy Piramisnak is) eredetileg 147 méter magas lehetett, oldalai pedig 230 méter hosszúak. Ma már csak az építőkövek látszanak, de új korában az egész építmény fényesre csiszolt fehér márvánnyal volt burkolva, ahogy a többi piramis is. Ha a kínai nagy falat nem számítjuk, ez a legnagyobb ember alkotta épület a világon; már saját korában is csodájára jártak az emberek. A felépítésével kapcsolatban korábban furcsa elképzelések is szárnyra kaptak, miszerint ufók építették, vagy időutazók. Sokáig ugyanis elképzelhetetlennek tartották, hogy az ókori egyiptomiak gyakorlatilag kőkorszaki eszközökkel képesek voltak ekkora tömegeket megmozgatni, ráadásul ilyen pontosan (Hufu Kr. e. 2550 körül élt). Ma már úgy gondolják, hogy 5000-10 000 munkás 5-10 év alatt építette fel.