Képzőművészetek története [antikvár]

A képzőmürészetek viszonya az építészethez. A müvészettSrténet feladatköre. A müTéazettörténet tanúsága szerint a kUlönböző mUTészetek, mint társas lények élnek égyütt, egymás hatását kiegészítik, felfokozzák és a művészet nagy korszakaiban épen a kölcsönös kiegészülés által létrejövő összetett művészi organiamusokban élik el a fejlődés legmagasabb fokát. /Parthenon, Hagia. Sophia, aeims stb./ Bármilyen mértékben különböznek egymástól a művészet alkotásai - pl. szobor» épület, vagy kép - az építésznek éreznie kell» hogy a művészet változatai mögött valamilyen közös mag, aaöáos gyökér rejlik, amely, bár nehezen követhetően, a művészet közös lényegéhez elVezet. Az építész művészi tevékenysége hasonló a karmesteréhez, aki a különböző hangszerek szólamaiból épiti fel a zene épületét. Az építész tervezés közben nemcsak épületelemekkel, hanem szobrászati, festőművészet! motivumokkal, berendezési tárgyakkal kalkulál, ezért mindezeknek az elemeknek "össahángzattanával" iéppenugy tisztában kell lennie, mint a karmesternek a szólamok összecsengésével. A fentlekből következik, hogy az építésznek a művészet szeretetéből folyó érdeklődésen túlmenően, szakszerűen fcell tájé-kogődni a társművészetek körébeao mert hivatását szakmai száÜLak kötik a képzőmüvészeiekheSó A képzőaüvészettörténet. mint tudoinány, a kultürtörténet egyik ága^ ez utóbbi viszont az általános történettudományba kapcsolódik. A művészettörténet anyaga elsősorban a fennmaradt alkotások tömege. E hatalmas anyag rendezése, a keletkezés Időrendjének pontos meghatározása, az alkotóművészek személyének kikutatása, s még számos hasonló kérdés tisztázása Igen sokszor annyira leköti a művészettörténészek figyelmét, hogy a művészettörténet egyik alapvető szempont.la bizonyos fokig háttérbe szorul. Mi ez a szempont? A.művészettörténet legfoütosabti feladata a mű-vészetek fe.llődésének feltárása, a fe.1 lődés okainak kutatáaa. Tehát nomcsak egyszerű változások, változó tények géples re-gisztrálása, nemcsak fáradságos kutatással elért pontos felso-rolás, Pe.llődés és változás nem azonos .lelentéstiek. Ha a művészettört éhet fe.1lődéBt állapit meg. ez csak értékelés ut.i^ történhetik. Értékelés tŐbb, mint a változás gépies lerögzitése. A művészettörténet haszontalan játék volna, ha nem értékelné, ha érték szerint nem rangsorolná és nem kutatná azokat az okokat, amelyek az értékeáebb müvek termelését előmoz-ditják. Csa^s az értékelő ^ellegg biztosíthatja a tudomány létjogosultságát az emberiség kultúrájának és ezen keresztül jólé-