Magyar Nemzeti Múzeum [antikvár]

Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum Európa egyik legrégebbi gyűjteménye. Ebből az intézményből sarjadtak ki és váltak önállóvá a ma működő legnagyobb budapesti múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum stb.). Az alapító, gróf Széchényi Ferenc gyűjtőtevékenységének és szervezőképességének köszönhetően a múlt század elején egy gazdag anyagot tartalmazó, jól szervezett múzeum alapjai teremtődtek meg, így az alapítást követő első, 1807. évi országgyűlés a nemzet birtokába vehette az intézményt. A múlt század harmincas éveiben a mai múzeumépület tervezésével a kor egyik kiemelkedő építészét, Pollack Mihályt bízták meg. A múzeum 1847-ben készült el, és gyűjteményeinek azóta is állandóan gyarapodó, sokrétű anyagával Magyarország történetének és kultúrájának átfogó képét nyújtja a látogatóknak. A Magyar Nemzeti Múzeum a paleolit kortól napjainkig gyűjti és őrzi a Magyarország területén egykor élt népek régészeti és történeti emlékeit. A műtárgyak között olyan jelentős darabok találhatók, mint például a szkíta aranyszarvasok, a szilágysomlyói díszfibula, a Monomakhosz-korona, a magyar koronázási jelvények, a nyírbátori templom ülőpad és sok más, nemzetközileg ismert darab. Kötetünk a Nemzeti Múzeum legértékesebb kincseiből nyújt válogatást. A jelentősebb műtárgyakat szakszerű leírások keretében több mint 150 színes kép mutatja be, és mintegy 500 fekete-fehér kép a múzeum gyűjteményeinek további fontos darabjait szemlélteti. A kiadványt a kötetben található műalkotások katalógusa egészíti ki.