Magyarország művészeti emlékei [antikvár]

Részlet a könyvből:I. ŐSKORI, RÓMAI ÉS NÉPVÁNDORLÁSKORI EMLÉKEK Magyarország ősi időktől fogva ütköző helye a Kelet és a Nyugat népáramlatainak. A műemlékek nagy temetőjévé azonban nem annyira a háborús századok viharai tették, de inkább a régiek helyén koronként támadt új települések. Vannak évezredes múltú városaink, ahol az egymást követő századok alkotásai úgy egymásra rétegeződtek, mint a földünk kérgét borító geológiai képletek. A felszínen, különösen felszínesen nézve, ma már csak a jelen vagy a félmúlt emlékeit látjuk. A rég letűnt idők alkotásaiból leginkább még az ötlik a szemünkbe, ami puszta vidéken, többnyire kopáran és művészi ékességeitől megfosztottan maradt fönn, mint az Alföld mérhetetlen síkján, a hol egyenként, hol csoportosan kimagasló őskori és népvándorláskori mesterséges földhalmok, a hegyek ormán gubbasztó várromok, vagy az országszerte sokfelé elhagyatottan álló pusztatemplomok. Utóbbiak mellől többnyire történelmi katasztrófák elsöpörték a községet. A pusztatemplom falait azonban az újból terjeszkedő élet szinte csak napjainkban szedte szét.