Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Az ország északi szélén, az Ipoly völgyében, nem messze a határt képező folyótól, közel 5000 lakosú helység fekszik: Szécsény. Az autóbusz utasa, aki Budapestről hazánk egyik lüktető életű ipari központjába, Salgótarjánba igyekszik, Szécsényen keresztülhaladva nem is igen veszi észre, hogy olyan helységet érintett útjában, amely egykor számottevő város, majd hazánk egyik jelentős védőbástyája volt, és amelyhez nem kisebb történelmi esemény fűződik, mint II. Rákóczi Ferenc 1705. évi országgyűlése.
Ha azonban visszafelé útjában, a község szélső házainál kissé jobban kitekint az autóbusz ablakán, mindjárt észreveszi, hogy az Ipoly völgyének szélén húzódó fennsíkra épült helység szinte uralkodik a vidék fölött, hogy ide több irányból is természetes útvonalak torkollnak. Figyelmét megragadja a fennsík szélére épült barokk kastély, ennek két oldalán egy-egy középkori toronymaradvány, a háttérben pedig egy ugyancsak középkori eredetű templomtorony a hozzá simuló, egykori kolostor szürke tömegével. Talán feltűnik neki a főutca szokatlan félköríves hajlása is és az emeletes Tanácsháza ormán ma is látható régi felirat: "Városháza".