A gyulai nyári művésztelep 1969-2009 [antikvár]

Krasznahorkai Géza A Gyulai Nyári Művésztelep történetének vázlata Egy művészeti közösségnek és ákalában is egy közösségnek ugyanúgy életciklusa van, mint egy embernek. Negyven év egy művésztelep életében szinte matuzsáleminak számít, gondoljunk csak olyan nagy elődökre, mint a később is liivatkozandó nagybányai, amelynek első, a magyar művészettörténetben mérföldkövet jelentő szakasza 1906-ig tartott, és ha fennállásának teljes időszakát vesszük, ami azért a művészettörténet szempontjából korántsem volt azonos jelentőségű, akkor is csak közel annyi ideig működött, mint eddig a gyulai. Gyulán korábban is volt már szervezett képzőművészeti élet, sőt művésztelep is. Az Erdélyből jövő, 1919-ben a városban tanári kinevezést kapó József Dezső néhány év alatt megszervezte a Békés Megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulatot (BEKIT), s működéséhez hivatalos megyei támogatást is kapott. A társulatnak harminchat liivatásos művész tagja volt, rendszeres kiállításokat rendeztek, keretet és lehetőséget adtak a megyebeli fiatal tehetségeknek, megszervezték a vásárlásokat, azaz beindították a mecenatúrát. A társulat 1922-től 1931-ig működött, közben városi kezdeményezésre létrehozták az Első Gyulai Művésztelepet, ahová az úgynevezett Műcsarnoki festők közül hívtak meg négy-hat művészt évente. Kezdetben az állami elemi iskola (volt I. sz. általános iskola) Károlyi Mi- hály utcai épületében tököttek két-három nyári liónapot, itt főztek is számukra, majd 1931-től a vok múzeum Göndöcs kerti épülete szolgált művésztelepként. A telepi időszakok rendre őszi kiállítással zárultak, s nem jelentéktelen vásárlásokat hoztak. Hogy képünk legyen e tárlatokról, álljon itt, hogy 1928-ban a megtóvott hét művész 198 alkotása, 1929-ben négy művész 114 alkotása került a városháza nagytermének falaira. Heilinger Károly, a város főjegyzője az 1929-es kiállítási katalógus előszavában ma is aktuális problémákról ír. „A művészkolónia egyfelől a város kul-túrnívóját emeli, ösmertté teszi a város nevét, másfelől - ha az itteni képkiállítások elismertek lesznek - idegenforgalmat fog biztosítani városunknak. Példa erre a szolnoki, már negyed század óta fennálló művésztelep, melynek kiállításaira évenként több mint ezer vidéki ember látogat el részben képvásárlás, részben a kiállítás megtekintése végett. A folyó évben bizonyos akadályok miatt csak négy festőművészt tudunk biztosítani, akik két hónapot meglialadó munkájukat mutatják be az idei képkiállításon. Reméljük, a jövő évben - ha a kolóniának állandó lakhelyet tudunk biztosítani, amire a remény megvan - a művészek száma teljes lesz." A BEKITjobbára helyi és megyebeli, valamint a művésztelep aradi, szolnoki, budapesti művészei között vokak szemléletbeli különbségek, mégis 1931-ben a két társaságból és pártolói körükből megalakult a Gyulai Műbarátok és Művészek Egyesülete, amely a továbbiakban, egészen 1939-ig kerete maradt a gyulai művészeti közéletnek. A Gyulai Nyári Művésztelep története nem Gyulán kezdődött és nem 1969-ben.