Bővebb ismertető
A magyar avantgarde virágzása a két világháború között az emigrációra esett. Az emigráció első helye pedig Bécs volt, az a város, amely sok művészét szintén külső vagy belső emigrációba kényszerítette, ahogy Theo van Doesburg már 1924-ben, Walter Dexlernél tett bécsi látogatása alkalmából írta: „Ah, Bécs teljesen vigasztalan és elmaradott."
Bécsben a MA a kubizmusra való utalással a tiszta konstruktivizmus felé fordult. Csak a bécsi emigrációban sikerült létrehozni azt a védjegyet, ami a magyar avantgarde-ra a mai napig is érvényes, azaz a konstruktivizmust.