"A magyar rajz fiatal mesterei" [antikvár]

SZŰCS GYÖRGY: EURÓPA ELRABLÁSA SZALAY LAJOS TÖRTÉNELMI IDEJE I. {széttördelt idő) 1936 nyarán a Népszövetség égisze alatt működő Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának tagjai Budapesten gyűltek össze, hogy megvitassák a humanizmus esélyeit és lehetőségeit a politikai és kulturális válságokkal terhes korukban, egy olyan korban, amelynek alaphangulatát a diktatúrák kialakulása, a fegyverkezés és a tényleges háborús feszültség határozta meg - három évvel az újabb világégés előtt. Az esztendő bővelkedett riasztó eseményekben: a német hadsereg bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre, Mussolini bejelentette Etiópia megszállását, kitört a spanyol polgárháború. A tanácskozásra olyan neves írók és tudósok gyűltek össze, mint a francia Paul Valéry, Georges Duhamel, a német Thomas Mann, a holland Johan Huizinga, a lengyel Oscar Halecki, a román Gheorghe Oprescu, a cseh Karel Capek és mások.1 A részvevők a lelkük mélyén maguk sem hittek abban, hogy a szellem erejével képesek lennének a lejtőn meglódult világot megállítani, mégis fontosnak ítélték a nemzetek és államok feletti közös demonstráció megszervezését. Egy riportban Capek ki is mondta, hogy a kongresszusnak egyetlen pozitívumát abban látja, hogy a világ gondolkodói összejöttek és a közös klasszikus hagyományból kiindulva egymás nyelvén tudnak beszélni.2 Nem csupán baráti gesztusként értelmezhető tehát, hogy Georges Duhamel meglátogatta a súlyos beteg Kosztolányi Dezsőt, akiről később Illyés Gyula írta: „Kosztolányi hazája a törékeny Európa volt, otthona az örök s mégis oly illékony európai szellem. }"A rendezvény kettős arcot mutatott, hiszen a vélt diplomáciai előnyök miatt a vendégeket Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint kultuszminiszter is fogadta, az Uránia moziban levetítették a Hungária című propagandafilmet4, majd kirándulást szerveztek számukra az esztergomi királyi palota két éve megindult feltárásaihoz. Passuth László fiatal író részletesen beszámolt azokról az emlékezetes órákról, amikor Huizingával és Kerényi Károllyal egy autóban utazhatott, s esszéjében, akárcsak későbbi visszaemlékezésében, a meghívottak által képviselt szellemi Európa és Magyarország elmaradottsága közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet.5 Kassák Lajos lapja, a Munka sokkal nyersebben fogalmazott: „A kongresszus a szellem iránt eltelt nemes áhítattal ülésezett, de magáért a megpróbáltatott