A manierizmus mesterei [antikvár]

A „manierista”, a „manierizmus” művészettörténeti kifejezés abból az időből származik, amikor az irányzat igazi jelentőségét még nem ismerték fel, és a „manierista” festőkről azt tartották, hogy csak az előző nemzedék modorát (olaszul „maniera”) utánozzák. Az új irány művészeire a kor új földrajzi felfedezései, a reformáció térhódítása hatottak; szokatlan kompozícióik, fanyar színharmóniáik, különös arányú alakjaik szorongásukat, válság-hangulatukat fejezik ki. Ma már más szemmel nézzük a manierista festők alkotásait, és az egykor lenézett, önállótlannak csúfolt képek a világ múzeumainak nagy becsben tartott kincsei. A budapesti Szépművészeti múzeum a manierista festmények gazdag és változatos gyűjteményét őrzi. Számos kiváló alkotó szerepel a sorban: Angelo Bronzino, Girolamo Macchietti, Paolo Veronese, Jacopo Bassano, Palma Giovine az olaszok, Greco a spanyolok, Francois Quesnel a franciák közül, id. Jan Brueghel, Roelandt Savcry, Cornelis van Haarlem a németalföldieket, Hans von Aachen és Johann Rottenhammer a németeket képviseli.