A modern festészet [antikvár]

Előszó A modern festészet történetéről napjainkban már azért sem lehet végérvényes, átfogó képet alkotni, mert fejlődése még korántsem fejeződött be. De érdemes megkísérelni, hogy a nagyközönségnek röviden beszámoljunk azokról a mozgalmakról, melyek az utóbbi fél évszázad festőművészeiében együttesen rendkívül bonyolult, komplex változásokat idéztek elő. Hogy elkerüljem a rengeteg név és adat felsorolásának unalmas egyhangúságát — ezek egymagukban elfoglalnák a rendelkezésemre álló hely java részét —, erélyes eszközökhöz kellett nyúlnom, és el kellett hagynom a kevésbé fontos jelenségek leírását, melyek megakasztották volna beszámolóm folyamatosságát. A nevek és események kiválasztása óhatatlanul bizonyos fokú személyes részrehajlás veszélyével járt. Szolgáljon mentségemül, hogy igyekeztem munkám folyamán minden olyan részrehajlást, melyet magam is felismertem, utólag helyreigazítani. Remélem, hogy mindaz, amit végeredményben hangsúlyoztam, tárgyilagos szándékaimat igazolja. Meg kell magyaráznom, hogy miért mellőztem egyes ismert neveket, nehogy ezt az olvasó esetleg személyes előítéletnek vélje. így például nem soroltam Henri Rousseau-t a modern festészet előfutárai közé, annak ellenére, hogy nagy tekintélynek örvendett a modern festők körében. Erre az a mentségem, hogy stílusának naivitása semmilyen értelemben nem tekinthető „modern''' jellegzetességnek. Ugyanez vonatkozik mai „naiv" festőinkre, mint amilyen Morris Hirshfield, Ivan Generálif, Joseph Pickett, John Kane, Louis Vivin, André Bauchant és Camille Bombois, akik kétségtelenül jelentős és vonzó csoportot alkotnak, korunk festészetének irányát és fejlődését azonban egyáltalán nem befolyásolják.