A Mona Lisa-sztori [antikvár]

Az A MOSOLY... MINDANNYIAN LÁTTUK, SZÁZSZOR TALÁN EZERSZER IS. Ez a mosoly ékesíti La Gioconda, vagy ahogy meghittebben emlegetjük, a Mona Lisa - a világ leghíresebb festményén, Leonardo da Vinci 1503 táján készült alkotásán szereplő nő - arcát. Mióta először megpillanthatták, ez a műalkotás mindig nagy feltűnést keltett szemlélői körében. Az utolérhetetlen technika, az újszerű kompozíció volt az oka? Talán az ábrázolt táj titokzatos levegője vagy a festmény alanyának határozott, ugyanakkor megfoghatatlan tekintete? Az a mosoly lehetett az ok... Giorgio Vasari, egy tizenhetedik századi művészettörténész írta: „Mind bevallhatjuk, hogy ennek a festménynek a megalkotása elég ahhoz, hogy a legtehetségesebb művészt is rettegés fogja el... Leonardo festményén olyan igéző a mosoly, hogy inkább isteni, semmint emberi eredetű." Nem annyira egyes részleteinek, inkább váratlan sorsfordulatoknak és különös egybeeséseknek köszönhetően a Mona Lisa kulturális ikonná vált. És semmi jele annak, hogy csökkenne iránta az érdeklődés. Egy legutóbbi felmérés során arra a kérdésre, hogy szerintük melyik a világ legismertebb festménye, a megkérdezettek 86 százaléka a Mona Lisát nevezte meg. A Mona Lisa a Louvre leggyakrabban megtekintett műremeke: évente több, mint hatmillió látogatót ejt ámulatba. Több, mint százezer internetes oldalt szenteltek neki. Hemzsegnek a festményről és rejtélyes alkotójáról szóló könyvek és filmek. Egyetlen más műalkotás sem tett ennél tartósabb hatást a körülöttünk lévő világra - a művészetet, irodalmat, reklámot, a médiát és a digitális világot mind megihlette a Mona Lisa.