A szentendrei művészet 50 éve [antikvár]

1928 januárjában, Réti István nyolc festőnövendékének társulásával Budapesten alakult meg a Szentendrei Festők Társasága. A társaság szervezett, tényleges működését - nyári művésztelep formájában - a Szentendrén élő Boromisza Tibor korábbi, sikertelen kezdeményezése nyomán csak 1929 nyarán kezdhette meg. A nemzeti művészet jelszavával induló és a nagybányai festőiskola természetelvű hagyományait folytató, a művészi függetlenség megőrzésére törekvő kolónia a későbbiek folyamán olyan kimagasló, de különböző stílusirányzatokat - a posztimpresszionizmustól a konstruktivizmusig - képviselő festőművészeket sorakoztatott maga elé, akik a XX. századi magyar festészet reprezentáns képviselőiként, valóban művészi rangot és nemzetközi hírnevet szereztek a már korábban is festők városaként emlegetett Szentendrének. A szentendrei művészet fogalomköre 1945 után a munkásságával ugyancsak Szentendréhez kötődő Vajda Lajost prófétikus eszményképnek tekintő - elsősorban szürrealista irányzatokat képviselő - művészeteivel bővült.