Aforizmák és grafikák [antikvár]

Az embernek meg kell tapasztalni a boldogtalanságot ahhoz, hogy boldog legyen. Az optimista az, akinek a negyvenhétezer forintos nyugdíja mellett ötvenezer adósága van, és azon örvendezik, hogy van mínusz háromezer forintja. Ha megszólsz olyan embert, aki nem a legutolsó divat szerint öltözködik, gondolj arra, hogy majd az unokád büszkén fog feszíteni benne. A lányok nem követik az anyjuk divatját, de az unokák szeretik kipróbálni, hogy milyen érzés a nagymamája korabeli öltözékben pompázni. A legjobb memóriájú embereknek is lehet „történelmi feledékenysége". A történelem azért ismétli folyton önmagát, mert az emberek legszívesebben elfelejtenék. Ami a feledés homályába vész, nem mindig ajánlatos ásóval a felszínre hozni. Kezdetben elvándoroltak a falujukból az emberek, hogy megtalálják a számításukat, később visszavándorolnak, hogy megtalálják önmagukat. Ht ír; Aki sokáig álarcban jár, és egyszer leveszi, akkor a valódi arcáról hiszi, hogy álarc. Aki mindig csak „lefelé" alkalmazkodik, az végül oda is kerül. sf 395