Angol Portré Kiállítás [antikvár]

Fedlapjai és fedlapok élei enyhén kopottasak.
Bernard Berenson, a nagy amerikai művészettörténész egy alkalommal a portréfestés művészetének hasznos felosztását javasolta és különösen a műfaj angliai gyakorlatát illetően két kategóriát jelölt meg. Állítása szerint kétféle portré létezik: a valódi portré és a képmás. A valódi, igazi portré ugyanolyan eszközökkel - színek, kompozíció, arányok, tér - készített mestermű, mint az európai posztreneszánsz festészet bármely remeke és ebben a csoportban sajátos témája különbözteti meg: egy meghatározott emberi lény milyenségét ábrázolja, ha pedig valóban nagy portré, akkor vonalakkal és színekkel nem csupán tárgya külső hasonlatosságát, egyediségét mutatja be, hanem bizonyos mértékig belső jellemét is megragadja. Ennek, azaz a pszichológiai portrénak legnagyobb európai mestere természetesen Rembrandt volt. A képmást ábrázoló portré ezzel szemben az elsődleges hangsúlyt tárgya társadalmi pozíciójára helyezi. A képmás-portré társadalmilag nyílt, de pszichológiailag zárt, vizuális megfelelője egy nekrológnak, az utókor számára rögzíti a származás, rang, társadalmi eredmények részleteit, értéke inkább morális (tárgyát kitűnő és felülmúlandó példaként állítja a tulajdonos elé), társadalmi, vagy történelmi, mint művészi.