Aranykorok romjain [antikvár]

Még látszólag minden rendben van. A fiákerek és az automobilok utasokat várnak, jár a 48-as villamos, amely egykor a Margit hídtól a Podmaniczky utcán át a Városligetig közlekedett. A fénykép bal oldalán, alapos nagyítás után bukkannak fel a szerelvények: nagy szerencse, hogy a több mint egy évszázada, 1913 februárjában indított járat csupán két éven keresztül közlekedett ezen a vonalon. A kép így szokatlan pontossággal datálható: olvad a hó, lombok sehol, az emberek kalapban és vastag kabátokba burkolózva -1913 vagy 1914 kora tavasza lehet. Az igazi aranykor utolsó szakasza. A Monarchia még áll, a Műcsarnok előtt talán a tavaszi tárlat látogatóira várnak a kocsik. A lépcső, melyen egy szüleitől elmaradó kisfiú lépdel, ekkoriban az egyik legfontosabb hely volt a magyar képzőművészet történetében. Festmények tízezreit vitték fel rajta reménykedő és elismerésre vágyó művészek, hogy közülük néhánnyal aztán büszkén távozzanak a vételárat kifizető vásárlók. Művészek és gyűjtők e kötet lapjairól: valamennyien koptatták ezeket a köveket. Molnos Péter új kötete azt az aranykort idézi meg, amikor a legjelentősebb magyar műgyűjtőknek még természetes volt, hogy Párizs, Berlin és London világhírű műkereskedéseiben Cézanne, Van Gogh, Gauguin vagy éppen Rembrandt és El Greco műveiből vásároljanak fényűző budapesti palotáik díszítésére. A szórakoztató stílusban, de precíz tudományossággal megírt tanulmányokban megelevenedik gróf Andrássy Gyula, Nemes Marcell és báró Kohner Adolf izgalmas élete és lenyűgöző gyűjteménye, megismerjük az első magyart, akinek Van Gogh-festménye volt, megtudhatjuk, mi kapcsolta össze Aba-Novák Vilmost, Horthy Miklóst és a legendás angol Rothschild család magyar származású tagját, vagy épp a Márianosztrán raboskodó gróf Batthyány Gyulát és a cellája előtt álló fiatal börtönőrt. Vagyonos műgyűjtők, híres festők, neves műkereskedők és rejtőzködő képhamisítók világába invitál ez a könyv, melynek végén az olvasó már sosem fog úgy nézni egy-egy festményre, mint korábban: a színek és formák mögött emberek, sorsok és történetek sejlenek fel képzeletében.