Árnyképes ABC [antikvár]

Előszó A túrkevei Finta család XIX. század végén született tagjai közül többen is jelentős hírnévre tettek szert szobrászként. Hagyatékukat ma is őrzi a nevüket 1967-ben felvevő Finta Múzeum. A legidősebb fiú Sándor, az Egyesült Államokban vált világhírűvé. Azon kevés magyar egyike, akinek alkotását a New York-i Metropolitan Múzeum is őrzi. Számos köztéri szobra látható ma is az USA, és Brazília nagyvárosaiban. Öccse, Finta Gergely Franciaországban tett szert nemzetközi hírnévre. 1906-tól Rodin tanítványaként dolgozott. Hamarosan már a Párizsi Szalon tárlatán mutatták be alkotásait. Az I. világháborút követően azonban visszaköltözött Magyarországra. A „Triumvirátus" ahogyan egymást nevezték, legfiatalabb tagja Finta Sámuel 1892-ben született Nagyváradon. Gergely vitte először Heine Antal szobrász műtermébe, ahol később is rendszeresen megfordult. 1913-ban Sándor révén ismerkedett meg Farkas Bélával, aki a két Finta fiút magával vitte a fővárosba. Sámuel itt hamarosan megkezdte tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán majd Párizsba utazott Gergelyhez, akinek segítségével Rodin műhelyébe is bejáratos lett. Sándor hívására azonban hamarosan vissza kellett térnie Magyarországra. Az I. világháború alatt 1915-ben esett fogságba, amit a Bajkál melletti Nikolsz-Usszuriszkban töltött. Egyik a tó kavicsaiból készített munkáját a tábor főorvosa eljuttatta Szentpétervárra egy képzőművészeti pályázatra, ahol elnyerte a fődíjat. 1918 őszén hazatért és Pesten a Bajza utcában nyitott műtermet. A Tanácsköztársaság leverését követően ide fogadta be Sándort, akit kilakoltattak a műterméből, és a Párizsból hazatérő Gergely is itt talált menedéket. A „Triumvirátus" egy ideig eg5^tt dolgozott.