Az új festészet története [antikvár]

E könyv vezérfonál kíván lenni az új festészet történetének tanulmányához. Különös súlyt vet az összefüggések feltárására és alapvető szempontok felállítására. Az időpont megválasztása (1770-től) hozzávetőleges. Maga az 1770. év nem jelent fordulópontot, de már a 18. század nyolcadik évtizede igen. A különneműség, korunk legjellegzetesebb tünete, ekkor válik nyilvánvalóvá.Hogy a főszempontok tárgyalását adatokkal, egyéni fejődések vázolásával túl ne terheljem, két párhuzamos főrészre osztottam e könyvet: az első rész az általános beállítást, a stílusok szellemének és formájának ismertetését, a vezető egyéniségek művészi jellemzését tartalmazza; a második rész ("Adatok és jegyzetek") az elsőt kiegészítve, történelmi adatokkal, évszámokkal, nevekkel, a mesterek egyéni fejlődésével és magyarázatokkal szolgál.A magyar festészet tárgyalását e könyv keretéből programmszerűleg kikapcsoltam. Munkámban, már terjedelménél fogva is, csak az indító mozgalmakkal és egyéniségekkel foglalkozhattam. Ily körülmények között az abszolút értékekben oly igen jelentős, de a nyugateurópai alakulásara nézve indító szerepet alig játszó magyar festészet háttérbe szorult volna. Ezért választottam inkább a jelzett megoldást, mégpedig abban a reményben, hogy a magyar festészet tárgyalását, mint jelen munkám kiegészítőjét, előbb-utóbb szintén közrebocsáthatom.