Dante fátyla I. [antikvár]

A vas már kimondva is erőt érzékeltet. Hát még akkor, amikor szembesülünk Lehoczky János egy-egy munkájával. Lehoczky Jánosnak jó iránytűje volt. Elvezette a kovácsoláshoz, amelyhez - ma már tudjuk - kivételes tehetsége van. Önálló stílust teremtett. Újra élesztette a középkor puritán, erőt mutató, funkcionális kovácsművészetét. Nála a vas valóban a kalapács alatt formálódik. Az „álkovácsolást" nem szereti, a cifraságot sem. Minden műve a vas természetes szépségét mutatja. Nem „agyonüti." a vasat, hanem lelket lehel - kovácsol - bele. Nemhiába Biebernél tanulta a mesterségét. Méltó folytatója a kétszáz évvel ezelőtti, híres szentendrei kovács-művességnek, amelynek emlékeivel - kapuk, rácsok, keresztek - úton-útfélen találkozunk. S tanítványai révén a folytatás lehetőségéről is gondoskodott. Hatalmas műhelyt épített, ahol a sok szép feladatot, amit kapott, méltón megoldotta. A hatvan éves mester országos és nemzetközi hírnevével Szentendre rangos személyiségei sorába emelkedett. DEIM PÁL kossuth-díjas festőművész A plasztikai művészeteknek két alapesetét különbözteti meg a szakirodalom: a „hozzáadó" és az „elvevő" formaalakítást. Az előbbi lágy anyagból - agyag, viasz, gipsz - gyúrja, felrakja, mintázza a formáit, az utóbbi kemény anyagból - fa, kő - faragja, csiszolja. A tűzikovács racionálisabb mindkettőnél. Se nem vesz el, se nem ad hozzá. A szükséges anyagmennyiséget a kívánt helyen lágyítja, formázza, kapcsolódási pontokat alakít, szerkeszti művét. Lehoczky János művészi ereje mesterségének, műfajának tökéletes ismeretében gyökerezik. Már pályájának elején felfedezte, hogy a kovácsoltvas elemek terhelhetősége érdekében alkalmazott „deformálások" rendkívül izgalmas és látványos formai rendszert hoznak létre. Az egész életműve ennek a „vasnyelven beszélő" formavilágnak a kimunkálása, tökéletesítése. A szerkezetek láttatása az építészet művészi eszköztárának egyik legfontosabb eleme az ókortól kezdve. Talán Henry Moore volt az első szobrász, aki a csontok statikai formarendjét plasztikai nyelvezetté formálta át, és vált ezzel a tettel a huszadik század egyik meghatározó szobrászává. Lehoczky János nem a moore-i utat követve - hiszen Moore figurális művész -jutott el a kovácsművészet szisztematikus megújításáig, hanem a saját munkássága lépcsőin át. Eredményeinek, sikerének titka, hogy a tűzikovács racionalitásán, a talált-vállalt formakapcsolati hangsúlyokon túl, műveiben szerencsésen ötvöződik az arányérzék, a ritmusérzék és a kreativitás. FARKAS ÁDÁM szobrászművész a magyar képzőművészeti egyetem rektora