Ezernyolczszáz negyvennyolcz [antikvár]

Félszázad! Egy lépésnyi tér a világtörténetben. De a magyar nemzet történetében egy hosszú út, olyan hosszú, mint honkereső őseinké, kik Magyarországot megalkotni jöttek.Mi is hazát kerestünk ötven év előtt, mi is Magyarországot megalkotni jöttünk: a szabad Magyarországot.Kerestük a szabadságot, mint egyedül boldogító hitvallást a földön.És megtaláltuk.Felszabadítottuk a földet a szolgalom alól, a jobbágyot a járom alól, a szellemet a rabbilincsek alól. Ledöntöttük a válaszfalakat nemes és nem nemes között: nem úgy, hogy amazt lealáztuk volna; de úgy, hogy emezt fölemeltük.Teremtettünk a népből nemzetet.S az újjászült nemzet csodáit mutatta fel ifjú erejének. Ötven év előtt dicsőséget szerzett a magyar névnek a harczmezőn; ötven év alatt elismerést a munka, az alkotás mezején.A szabadság dúsgazdag talajában a milyen magasra nőtt fel nemzetünknek száldokfája, olyan mélyen verte le gyökerét.A szabadság-fája elültetésének félszázados évfordulóját ünnepeljük ez évben.A szabadság fájának nagy öntözés kellett: vérrel, veritékkel, keserű könnyekkel, mert a szabadságot, hazát, nemzeti nagyságot nem adják ingyen az istenek.Kincsekért kincseket adtunk.De ezek a kincsek nem vesznek el soha: megmaradnak utódainknak, maguktól tovább nőnek.Ez új korszakot alkotó év emlékeit gyűjtöttük össze e könyvben, e félszázados évfordulóra.Ez évnek örökké fenmaradó neve a '"szabadságharcz éve".Míg magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszagondolni ez évre, annak történelmére s történetalkotó alakjaira.Dicsőség a halhatatlanoknak!Jókai Mór