Bővebb ismertető
A hold a fényes tengeren dereng,
Az éj sátrában hull a fény és a csend.
A lombokon bolygó bizarr láz,
Körös-körül az ősz vitorláz.
Mit álmodtam, gyors éveim alatt: Vonagló avar rejti a tavaszt.
Mint a szél a sors, visz falevélként,
S velem simogatja a föld csontváz kövét.
De szirmaival borít a bársony ég.
Hálám, nyakékké fűzött könny: a kép...