Hagyomány és korszerűség [antikvár]

"Egy olyan típusú hierarchia, amelynek csúcsán az én áll, hogy végül is a világ minden jelensége a személyiség izgalmi állapotának és az önmagára irányuló kíváncsiságnak a vetületében jusson szóhoz és méressék meg, még egy igen figyelemreméltó körülményre rávilágít. Arra tudniillik, hogy az új nemzedéknek elszemélytelenedésre és objektivitásra törő jóhiszemű póza sem fedhette el a magyar neoavantgarde egyik meghatározó jellegét: mégpedig az alanyiságát. fő vonulatában szenvedélyes, érzelmes, egyes esetekben exhibicionista művészet született így, mely még a legintellektuálisabb megnyilvánulásaiban is vallomás jellegű volt. De ami még ennél is döntőbb: romantikus hevületű megszállottság és hit hatotta át, hiszen az analitikus törekvések korában, amelyet éppen az avantgarde mindenfajta kísérletezésre feljogosító kutatókedve emelt törvényerőre, olyan festői univerzumokat teljesített ki, amelyek mögött öntudatlanul is egy teljességnek tételezett világ ábrándja húzódott."