Harmatcseppek [antikvár]

6 BENKŐNÉ (GEINER) GABRIELLA - vagy ahogy „Nevem" c. önéletrajzi versében is megírta, „Csöppke, Csöpi" - „Férjem becézgetett, Csöppkémnek nevezett, végül aki ismert, már kérdezni sem mert. Csöpi lett a nevem " Magyarországon, Zalaegerszeg jelenlegi külvárosában (Csácsbozsok) született. 1956-ban a férjével együtt érkeztek Torontóba (Benkő Imre a soproni diákoknak volt egyik tagja). Régóta festeget, a versírást azonban csak későn, három gyermeke felnevelése után kezdte. Lefekvés előtt, papírt, írószerszámot tesz a közelbe - és „Kora reggel ha egy mondat füstölög agyamban, leülök és tollat fogva leírom ágyamban." Az emigrációban élő asszony versei hazaszeretetről, az óhaza utáni vágyakozásról, az elvesztett és fájdalmas magány korszak után megtalált szerelemről, családjáról, természet szeretetéről szólnak. „A magyar nyelv arra termett, mint gazda termeljen - verset." De megörökíti élete egyéb fontos és apró-cseprő eseményeit is. Nem maradhatnak el a gyermekeknek szóló versek sem, mint ahogy mosolyt szerető, vidámságot árasztó természetéből fakadóan nem hiányozhat a humor sem versei csokrából. „Vigasztalódj hamar, hisz rövid az élet, mosoly és felejtés, kacaj ami éltet."