Kelet-magyarországi képzőművészek kiállítása [antikvár]

A múzsák nem kerülték el történelmünk során az Alföld keleti táját s benne Debrecen városát; Csokonai Vitéz Mihálytól Medgyessy Ferencig meglelték ott a művészet fáklyavivőit, de hosszabb tartózkodásra nem tudtak polgárosulni. A paraszt-civis társadalom századunk közepe felé közeledvén, kuruc-kálvinista hagyományai ellenére, mind kevésbé jöhetett számításba korszerű szellemi élet talajaként. A két világháború között, főleg az 1930-as évektől, haladó írók és művészek gócpontot teremtettek Debrecenben. Hrabéczy Ernő ugyan magányosan és reménytelenül festette látomásait, de a népi mulatóknak művészetében teret adó Gáborjáni Szabó Kálmán a fasiszta terror idején már Veres Péternek adott rejtekhelyet. Azok közül, akik élő alkotókként vannak jelen e korszak képzőművészeiből, Holló László és Félegyházi László volt jelentős résztvevője a második világháborút megelőző művészeti összefogásnak