Bővebb ismertető
Részlet:Lábatlan: Hasztalan! nem bocsátlak el s ha tovább is makacskodol, találok módot kényszerítni maradásra. Pongrácz! így hálálod urad kegyelmét? Nemessb szívet gondolék abban, kit szilágyi bal sorsa gyámolának választa.Pongrácz: ez mind szép uram! csak én is ily fennyen tudnám érezni; de mi tagadás? már meg is úntam e kőhalom közt sínlődő életet, hol az ember már boldog, ha a nap süt reá.