Koszta József festőművész hagyatéki állandó kiállítása [antikvár]

Összefoglalás angol, német és francia nyelven. Részlet: Az Alföld irodalmi és képzőművészeti megjelenése összefüggésben van a XIX. századi romantikával és szabadságvággyal. Ezt Petőfi lelkes egyértelműséggel így fogalmazta meg: „Börtönéből szabadult saslelkem, ha a rónák végtelenjét látom." A XIX. százai közepétől August Pettenkoffentől, Markó Károlytól Munkácsyig, Tornyaiig és Koszta Józsefig számosan festették az Alföldet, a tájat és a benne munkálkodó, azt alakító embert. Sokan külsődlegesen egzotikumként, a népviselet miatt, sőt olykor Göre Gábor-i felszínes életképekben is megjelent az Alföld. A mélyreásást, a valósághű ábrázolást az alföldi realisták néven számon tartott művészi magatartásbeli és etikai közösség jelesei, Tornyai János, Nagy István és utoljára, de egyáltalán nem utolsósorban Koszta József valósították meg. Közülük Tornyai János az epikus, sötét-világos kontrasztra épülő drámaiság, Nagy István az emberi azonosulás és a tőmondatos egyszerűségű megjelenítés, Koszta József pedig az élénk festőiség, a színek izzása által írták be nevüket az alföldi festészet történetébe.