Kristály Antológia 2004 [antikvár]

A magyar felvilágosodás korában, az 1780-as évek elején jelentek meg Szerdahelyi György Alajos művei, melyek az esztétika-tudománnyal foglalkoztak. Ő úgy fogalmazta meg, hogy az esztétika a jó ízlésnek a szép filozófiájából levezetett tudománya, ezen belül az ízléás, a szép és a rút érzésének képessége. Szerinte aki többet és jobban lát, annak az ízlése is tökéletesebb. A jó ízlés pedig Szerdahelyi megfogalmazásában a szép filozófiájából és a szépművészetek tudományából alakul ki. A szépséget egyszerűen fogalmazta meg: "Ami szép, az tetszik és gyönyörködtet. A szép a tárgyban és az érző emberben együtt alapozódik."Szerinte a művészetek törvénye az utánzás, de ez nem azt jelenti, hogy felülműlni kell a példát (természetet), hanem követni. Aki felülmúlni akar, az nem utánoz, mert kevesebbre tartják azt a művészt, ki a maga művét a példa elé helyezi, többre, ki megközelítően megközelíti azt. Szerdahelyi a jelenségeket három csoportra osztja. Vannak gyönyörködtetők, rettentők és szomorúak, végül közömbösek. A költői hivatás lényegét elemezve első sorban az erkölcs szolgálatát hangsúlyozza, ennek szellemében a költészet legyen szent, legyenek a költők jámborak és bölcs atyák. Az erkölcsi tökéletesség itt is az emberi boldogság eszköze, emelője, ennek szolgálatába kell állítani a költészetet. Ebben van társadalmi rendeltetése is.Álláspontjának másik fontos mozzanata: a költészet emberi öncélnak is tartja. Ez pedig a gyönyörködtetés, a lelki és szellemi gazdagodás. A költészet a leginkább illik az emberi természethez. 1816-17-ben Verseghy Ferenc fogalmazza a szabad művészetek célját: "A szabad művészetek célja az, hogy az emberek lelkében a pszichológiai érzékenységét felkeltse és ápolja, hogy végül olyan erkölcsi érzéssé alakuljon át, amely a jellem formálásához bőven nyújt majd anyagot."Sokan foglalkoztak az esztétika történetén belül a zseni és az utánzók közötti kapcsolattal. Kant azt írta: "Mindenki megegyezik abban, hogy a zsenit az utánzó szellemmel tökéletesen ellentétbe kell állítani." Döbrentei Gábor zsenifelfogásában a zsenit eredeti szellemnek, természeti adottságnak nevezte, az utánzót pedig az eredeti szellem és a megtanulhatót reprodukálónak.E bevezetőt követőt követően azzal ajánlom a tisztelt olvasóknak az AKIOSZ 2004. évi Antológiáját, hogy abban olyan költőkkel, írókkal és képzőművészekkel találkozhatnak, akik a jó, az igaz, a szép ideáit tudatosan, a műhelytitok felfedezésével és elsajátításával - élve a művészet eszköztárával - sajátos stílusukban formálták alkotásokká.Köszönet az alkotóknak, az irodalmi pályázat résztvevőinek, jó szórakozást az Antológia olvasóinak!Tisztelettel:Móré Csaba Józsefaz AKIOSZ elnöke