Bővebb ismertető
BEVEZETŐ
Az elmúlt bő fél évszázadban az a furcsa helyzet állt elő a kortárs magyar képzőművészetben, hogy a művészet hivatalos kanonizálóinak többsége leginkább a 93.000 km^ területű Magyarország határáig látott el. Ha mégis tovább láttak és hírét vitték - leginkább Európa nyugati felén élő -külhoni honfitársaink művészeti sikereinek, akkor általában hozzátették, hogy ott mennyivel jobb és senki se gondoljon hazatérésre, idetartozásra. Északi, déli és keleti irányban azonban az aktuális hatalomnak megfelelés hályoga volt a szemükön, és rettegtek minden olyan gondolattól, melyben az egységes Kárpát-medencei magyar kultúra jelenhet meg.
[gy fordulhatott elő, hogy a Felvidéken, Délvidéken, de leginkább Kárpátalján és Erdélyben a kort meghatározó, konzekvensen felépített, magyar képzőművészek életművei úgy jöttek létre, hogy azt megtagadták, elfeledték a hivatalos magyar kultúra részévé tenni. Az elmúlt évtizedekben - bár néhány elhivatott művészeti szakember, áldozatkész galéria sokat tett a kiemelkedő, markáns, külhoni magyar művészek és alkotásaik megismertetéséért - művészetük teljességének bemutatása és kanonizálása még nem valósulhatott meg. Ebben a nemzetet és nemzeti művészetet szétszakító, pusztító folyamatban az elsö jelentős helyreállító lépéseket a go-es évektől a Magyar Művészeti Akadémia tette meg. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-haza Galéria alapításával kiállításról kiállításra mutatja be a külhoni magyarság kiemelkedő alkotóit, a nemzetrészek művészeti gazdagságát, hogy összességében láthassuk a magyar kultúrát, a magyar örökséget és a magyar jövő egészét. A galéria első kiállítója az a nemzetközi hírű erdélyi, sóvidéki Kuti Dénes festőművész, aki hamarabb volt elismert, ünnepelt kiállítója a pekingi National Art Museum of China-nak, minthogy a budapesti közönség teljességében megismerhette volna életművét. A kiállításra válogatott alkotások a Rög című festmény köré szerveződnek, azon jelképes rög köré, mely nem megköt, hanem megtart bennünket. Más és más vizuális olvasatban a hazavágyódás és elvágyódás, az itthon és otthon fogalmának kettősségét és egységét, illetve a külhoni magyar lét, megmaradás és boldogulás gondolatiságát idézik meg és mesélik el.
Tóth Norbert
a kiállítás kurátora, a forrás művészeti intézet igazgatója