Bővebb ismertető
Lovász Erzsébet válogatásnyi anyagáról, az utóbbi évtized gondosan kiválasztott-felsorakoztatott darabjairól e szeptember végi napokban nehéz patetikus hangok mellőzésével higgadtan, szakszerű tárgyilagossággal szólni. Tíz évvel ezelőtt az őt saját szavai szerint megihlető Hamvas Béla irodalmi pamfletjével való összefüggése festészetének a csirihauk világáról, akár művészetidegen megközelítésnek tűnhetett. Mit szóljunk ma, ezekben a napokban, amikor ennek az időközben - láthatóan - még nagyobb szenvedéllyel lobogó festészetnek a szellemi táptalaját már nem (csak) az irodalom, legjelentősebb moralista esszéírónk szürreális látomása, hanem a józan emberi értelmet riadt félelemmel behálózó realitás (is) hitelesíti?