Magyar Nemzeti Galéria [antikvár]

A ​Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetek sok évszázados történetét bemutató legjelentősebb közgyűjtemény. Létrehozását a XIX. század első évtizedeiben kibontakozó polgári reformtörekvések készítették elő. Megalakulása felé a kezdő lépést a Magyar Nemzeti Múzeum, majd az Országos Képtár alapítása jelentette. Századunk első felében a Szépművészeti Múzeum, illetve a Fővárosi Képtár is jelentős, magyar mesterektől származó műtárgyállománnyal rendelkezett. Ezt a gazdag anyagot egyesítették azután a magyar képzőművészet első önálló országos múzeumában, az 1957-ben megalakult Magyar Nemzeti Galériában. történetileg akkor vált teljessé a gyűjtemény, amikor az intézmény a hetvenes évek első felében mai helyére, a Budai Várpalota középső traktusába költözött, kiegészülve a Szépművészeti Múzeumtól átvett régi magyar művészeti anyaggal. Kötetünk a mintegy 80 000 műtárgyat őrző Nemzeti Galéria gyűjteményi osztályainak (Régi Magyar Gyűjtemény, Új Magyar Képtár, Új Magyar Szoborgyűjtemény, Éremtár, Grafikai Gyűjtemény, Jelenkori Gyűjtemény) anyagából nyújt ízelítőt. Olyan mesterek remekműveivel találkozhatunk itt, mint a művészetével a késő gótikát képviselő MS mester, vagy id. Markó Károly, a klasszicista eszményi tájképfestés legjelentősebb itthoni képviselője, Madarász Viktor, a romantikus festészet kiemelkedő mestere, Munkácsy Mihály, a magyar kritikai realizmus megteremtője, a francia művészektől függetlenül az impresszionizmusra rátaláló Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly,a hazai festészetet megújító nagybányai iskola legjelesebbje, vagy az egészen különleges, egyéni stílust teremtő Csontváry Kosztka Tivadar. De a kötetben nagy hangsúlyt kap a jelenkori művészet képviselőinek sajnálatosan kevéssé ismert munkássága is. A hatalmas anyagban az eligazodást szakszerű leírások, 150 színes és 400 fekete-fehér kép, valamint a kötetben szereplő műalkotások katalógusa segíti.