Mai magyar rajzművészet [antikvár]

Papírdoboza elszíneződött, kopottas, enyhén karcolt.
A könyvek sorsa - akár az embereké - sokszor nem születésükkel kezdődik. Ennek a könyvnek az 1968 elején a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett "Mai magyar grafika" című kiállítás volt a szülője, mert a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata ekkor határozott az ott látottak könyvalakban való kiadása felől. Az említett kiállítás a magyar grafika reneszánszának évtizedét követte, a fiatalokból középnemzedékké érett grafikus generáció markáns profilját rajzolta meg olyan módon, hogy teret adott mestereiknek és az idősebb művészek közül olyanoknak, akiknek munkásságával összekapcsolódott az "új raj" szemlélete. De helyet kaptak a "reneszánsz nemzedéket" követő újabb tendenciák képviselői is. A válogatást a Képzőművész Szövetség grafikai szakosztálya végezte. Igyekezett széles keresztmetszetet mutatni, de olyan módon, hogy - amennyire egyidejűleg lehetséges - minőségi szelekciót is gyakoroljon. A rézkarcokon, fametszeteken, linóleummetszeteken, litográfiákon, fehér-fekete és színes sokszorosított grafikai munkákon kívül szerepeltek egyedi művek: monotypiák, olajgrafikák, vegyes technikával készült kompozíviók, ceruza-, tus-, toll-, filctoll-, krétarajzok. Így a keresztmetszet eleve nem korlátozódott a szorosan vett grafika művészeti ágára, nem a technika csoportosítás vonta meg a művek és művészek szereplésének határát; a grafika természetes összefüggése az egyedi rajzművészettel és az egész képzőművészettel e kiállításon is nyilvánvalóvá vált.