Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A román grafikusművészek alkotásait két alapvető törekvés jellemzi: különféle formában kifejezni, reálisan átfogni a külső és belső világot, korszerű irányt szabni a művészet fejlődésének. Olyan művészet ez, amely részese volt az ország társadalmi és kulturális történetének. Különbözőségük ellenére egységesek abban a következetességben, mellyel az alapvető törekvésekhez ragaszkodnak.
A mai román grafika távoli ősét a 17. és 18. századi végtelenül finoman kidolgozott, ugyanakkor naiv fametszetekben kell keresni é mindazokban az eszközökben, melyekkel a román nyomdászok - már korábban is - könyveiket díszítették. Ezek a könyvek eljutottak az egész keresztény keletre, Szíriától Örményországig és az arab országok keresztény gyülekezetéig. Erre az alapra halmozódtak az elmúlt századok európai művészetének kísérletezései, melyekben nem egy ízben járultak hozzá Brancusi hazájának művészei. Az ősi formakincset asszimilálva ezek a kísérletező művészek közvetítőként szerepeltek az egyetemes és a hazai művészet között. A román művészek a nemzeti sajátosságot soha nem a külső formák puszta elsajátításaként értelmezték: stílusuk mindig egy sajátos szellemi önvallomás.