Marosi [antikvár]

1. KÉPZŐMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEM CÉLJA, MÓDSZERE, TARTALMA 1.1 Alkotó tevékenységem tartalmi elemei Képzőművészeti munkáimban az emberi humánumot jelenítettem meg. Ebben a pszichológiai karakter, a változó világ, a történelemi környezet összefüggéseit, egymásra hatásait, viszonyait, értékeit fejeztem ki. Munkáim készítésénél esztétikai célom volt, hogy a műtárgyat szemlélő emberekben gondolati-érzelmi hatásokat eredményezzek. Kutatómunkáim során szakirodalmi könyveket tanulmányoztam az esztétikai érték elemeinek, összetevőinek megismerésére. A könyvek szerint a képzőművészetben, mint kommunikációs formában általában két pólus jelenik meg. Egyik a műtárgyat létrehozó alkotó, a másik a befogadó a nézö. Mindkettőt bár más céllal az esztétikai érték felismerés vezeti. Ezek azért különbözőek, mert az emberek kulturális érdeklődése eltérő. A különbözőség adja hazai kultúránk struktúráját. Tartalmukat elemezve a szépség és rútság két pólusa közötti fogalmi értékeket, különbözőségeket találtam. A műtárgyak tartalmában megjelenő esztétikai érték, minden más ismert emberi tevékenységtől különböző. Egy elkészült kompozíció több irányban tud tömöríteni összegző jelleggel, gondolati jelentéseket és formai összefüggéseket. Majd a képzőművészet eszközeivel a tudat különböző szintjein meglévő ismereteket benyomásokat együtt, új érdekes mondanivalóvá tudja szintetizálni. Jelképek felidézésével, egyetemes szimbólumokkal a tartalmi értékek növelhetők. Formai eszközök gazdagságával műalkotásokon keresztül hatásosan kifejezhető, az emberekben meglévő racionális és transzcendens ismeretek, különleges humanizáló hatású emberi értékek. Az esztétikai lényegben, a tartalomban a külső vizuális információk és a belső pszichikai értékelemek, tulajdonságok összefüggései fejeződnek ki. Minél átfogóbb, mélyebb tartalmakat hordoz a művészi forma, annál hosszabb ideig tart az élményhatás. Egy műtárgyban megformált, a befogadó által felismert információ érték, mely közvetlen a memóriában tárolt személyes élményeket, tapasztalatokat a műtárgy nézése során együtt hozza felszínre, s a gondolkozás szintjén az asszociációk széles körét indítja el. Az agy neuron hálózatán keresztül a memóriában tárolt összes ismeretet összegzi, mely egy kellemes-ségi, hedonisztikus érzetet adhat. A befogadó személy esztétikai ítéletével választ ad a műben megjelenített fogalmakra. Az élmény válasz hosszú ideig szellemi érték marad a befogadóban, s bármikor felidézés formájában előhívható. A műtárgyban megfogalmazott gondolatok lényegi elemek, etikai következtetések kihatnak az emberek hétköznapi munkájára. Közvetett úton a munkakapcsolatok révén újabb ember csoportokra. Az alkotó és befogadó között létre jövő továbbgyűrűző különös szellemi-érzelmi hatást, mely évszázadokon átível, gondolom MŰVÉSZETNEK. Képzőművészeti munkáimmal az emberek egymás közötti kapcsolataira, azok humanizáló hatásaira irányítottam figyelmemet. Saját megfigyeléseim, következtetéseim alapján, a jelenkori társadalomban fellelhető etikai hiányosságokat, a kultúra történet évszázadok óta ismert jelképeit konstruktív képi szerkezetben fogalmaztam meg. A különböző témákat csoportosítottam önálló egységekben, alkotói ciklusokban és képi sorozatokban formáltam meg. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó ciklusok befejezése után, alkotói következtetéseimet ösz-szegeztem, ezek kiinduló pontjai voltak újabb képzőművészeti munkáim elkészítésének