Marosi Ilona képzőművész [antikvár]

Az Esztétika Tudomány egyik szakterülete a Művészetpszichológia, mely kísérleti alapokon empirikus, tapasztalatokon nyugvó aktív tudományág. Kutatásainak központi témaköre a képzőművészeti alkotások, festmények jelentés tartalmához kapcsolódó műélvezet pszichikus hátterének elemzése. Két oldalt vizsgál az ALKOTÓI tevékenység létrejöttének formai, gondolati - tartalmi hatásait és a BEFOGADÓI esztétikai tevékenység folyamatait. Mindkét magatartás agyi tevékenység, a látás biológiájához kapcsolódva agyi koncentrációként jön létre. A kutatások szerte a világon már több száz év óta folytatódtak, tudományos elfogadásuk alapján empirikus modellekké, esztétikai eredményekké váltak. Megállapítást nyert, hogy képzőművészeti tárgy nézésére adott inger válaszok az emberekben hedonikusak, kellemességi érzetet keltenek, természetesen a tartalom függvényében. Ezekhez további agyi közvetítő ideghálózatok kapcsolódnak, melyekben az emberek egyéb érzései, világlátásuk, gondolataik összegződnek. Műtárgyakra adott reakció válaszok megértéséhez napjainkban is, a kutatások egyre érdekesebb folyamatokat tártak fel, az agy egymásra épülő rétegeiből. Az esztétikai inger preferenciája, tetszése az általa felerősített kognitív egységek együttes hatásától függ, melyek monoton növekvő függvénnyel írhatók le. A legnagyobb aktivizálódás akkor jelentkezik, ha az elemek agyi területeken megfelelően szétszórtak, ugyan akkor kapcsolatban vannak, össze vannak kötve vertikális neutronokkal úgy, hogy egy kognitív egységbe konvergálnak. Információ feldolgozás történik egymást követően előbb a FELSZÍNI tulajdonságokban, majd ezt követően egyre mélyebb LÉNYEGI tudati rétegekben folytatódnak. Végül a műalkotás szemlélése, vagy ennek létrehozása, mint fokális inger, igen mély szemantikus, jelentés szinten kerül feldolgozásra, majd a memóriában tárolásra. Az ösztönös nézők inkább a külső forma jelleget stílust, vagy az egyszerű tárgyi megjelenítést keresik a képzőművészeti munkákban. A gyakorlott nézők a tartalmi, formai eszközök, szimbólumok, jelek összefüggéseit tanulmányozzák, különösen a kompozíció szerkezetét és ennek alapján hozzák meg ESZTÉTIKAI ÍTÉLETEIKET. E könyv Marosi Ilona képzőművész teljes alkotói tevékenységét mutatja be. Azt a tudomány által feltárt koncentrált agyi folyamatot, mely egybe kapcsolta, művészetté emelte személyes élményeit, tapasztalatait, több ágú tudásának értékeit. Az alkotói humanizáló hatású erő jellemzői, diverzitása látható, érezhető, élvezhető a művész e könyvben megjelent munkáiban.