Bővebb ismertető
A missziós célú kiállítás sorozat 5. évébe lépett. Eddig 11 településen, több száz ember látta a kiállítást, és hallgatta hűséges útitársam Farkas István piarista (Lupus atya) kiállítás megnyitóit, lelkigyakorlat értékű, tanító szavait. A kiállítás sorozat ötletadója Széles Sándor, a kormányhivatal elnöke, akkori máriakálnoki polgármester volt. Az ő bátorító és nem utolsó sorban támogató személye kellett, hogy neki vágjunk Az Útnak". 2009-ben Kisboldogasszonykor Máriakálnokon volt az első kiállítás, majd ezt követte még ebben az évben Karácsony előtt, Dunakiliti. Azután időrendben haladva 2010-ben Halászi, Mosonszolnok, és Hegyeshalom következett. 2011-ben Rajka, Virágvasárnap Lipót, Pünkösd előtt Levél településeken jártunk. 2012-ben az adventi első gyertyagyújtás Dunaszigeten történt. 2013 tavaszán Lébény és ősszel Kimle volt a kiállítás helyszíne. 2014-ben Ásványráró és Öttevény következik. Az Úton járók" szándéka szerint tovább folytatjuk a környező, vagy még távolabb eső települések felkeresését Lupus atyával, a Szentírás gondolataival, és az abból készült képekkel. Időközben eljutottunk ahhoz az elhatározáshoz, hogy megjelentetünk egy albumot Meditációk"címmel, képeimmel, és az azokhoz kapcsolódó elmélkedésekkel. Az utak sokféleségét jelzi, ez a lényegében egy irányba mutató 47 képmeditáció, amelyeket a térségben élő, véleményt formáló, keresztény közéleti személyek készítettek. Az ökumené szellemiségét képviselik, megjelenítve az egyetemes értékeket. Az albumban látható anyag, a grafika különböző eszközeit felvonultató (monotípia, toll, kréta) illusztrációkból, illetve olaj munkákból való válogatás, több mint 30 év munkája. A több évtizeden átívelő képanyag, nem képez egységes vizuális megjelenést. A szellemisége teremt egyfajta egységet, és az, hogy mindegyiket én készítettem. Különböző időszakokban. Mit mond erről egy művész? A művészet nem önmagától fejlődik, az emberek gondolatai változnak, és velük változik kifejezésük módja is." (Picasso)
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.