Bővebb ismertető
A mezőgazdaság - amely éppen mostanában gyökeresem megváltozott - a városlakó ember számára is a természetet, a növényeket, az állatokat, az erdőt jelenti és nem a gépeket, amelyek a táj új arcát formálják. Az épített környezettel ellentétben itt semmi nem állja útját a tekintetnek, a tiszta levegő és a messzi határ a szabadság érzését kínálja. Még a vidéken élő művészek is inkább gyalogolnak, amíg a kedvükre való témát meglelik és az legtöbbször a parasztember napi munkája, szűkebb környezete. A bukolikus hangulatokon túl a mezőgazdaság helyzete, iparral összeforrott tevékenysége sok egyéb festői gondolatot is elindíthat. Egyet azonban biztosan nem múlhat felül. Az évszakok varázsának, a megújulásnak titokzatos, szép élményét, s azt a feszültséggel teli aggodalmat, amit az időjárás gondja jelent. Sok mindent ki lehet már számítani okos gépekkel, értelemmel, de a mezőgazdaság életében még mindig a természet szeszélyes, mégis oly megnyugtatóan törvényszerű változása játssza a főszerepet.