Michelangelo élete [antikvár]

A kiadói borító szélei enyhén kopottasak.
Amikor Barabás Tibor Egy nép nevelői című tanulmánykötete megjelent, Nagy Lajos biztatóan, bátorítóan írta, hogy "ez a kitűnő könyv szinte maga követeli a folytatást, a toll, a gondolat, az élőbeszéd hőseinek... felsorakoztatását". Barabás Tibor mintha erre a bíztatásra válaszolt volna: regényeiben, tanulmányaiban tovább folytatta a magyar és az európai múlt nagyjainak művészi feltámasztását. Új művének hőse Michelangelo. Barabás Tibor a regényben kronológiai hűséggel és a tények iránti alázattal követi a szobrász- és festőóriás útját, a gyermekkori kísérletektől egészen haláláig. S nemcsak életrajzot ír, hanem művészi pályaképet is rajzol, a magánélet változásait, a történelmi-társadalmi eseményeket, a külső erők hatását, a belső viharzásokat, a kivételes művészi teljesítményeket s a tehetség dimenzióit egyidejűleg és izgalmas összefüggésükben bemutatva. Különösen érdekesen érzékelteti és elemzi, hogy Michelangelo hogyan vergődik, és hogyan váltja valóra a maga belső lehetőségeit a kényszerűségek és az egymást váltó hatalmak szorításában. A Michelangelo élete nem önkényes és felszínes regényesítés, hanem az adatszerű pontosság, az írói ábrázolás és az esztétikai igény kivívott szintézise. A megrajzolt pályaképet kitűnő felvételek illusztrálják és hitelesítik a kötetben.