Munkácsy I-II. [antikvár]

Sevezető A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum névadójának jelentős tárgyi és dokumentum hagyatékát őrzi. Nemcsak a Munkácsy életét és művészetét kutatók számára nyújt kiváló lehetőséget, de hazai, sőt külföldi múzeumok is kölcsönöztek már anyagából kiállításaik számára. Miként került e hagyaték a múzeum birtokába? A Békéscsabai Múzeum-Egyesület -1899. évi megalakulását követően - megkereste Munkácsy özvegyét, Cecile Papiért, abban a reményben, hogy tőle Munkácsy-em-lékeket szerezhet. Munkácsyné akkor válaszlevelében az Ecce homohoz kapcsolódó tanulmány, a Krisztus-fej múzeumra hagyomány ozását ígérte. Mint évtizedekkel később kiderült, végrendeletében ennél jóval többet juttatott. Már jóval az I. világháború után, 1929-ben, Munkácsy unokanővére, Cecilie cJWunkácsy Mihály mítosz és valóság egyszerre, mester, aki megjárta a művészlét Olümposzát és poklát, és mindennapjaink valósága, az ő nevét viseli ugyanis a békéscsabai múzeum. Alkotásai, relikviái gyűjteményünk fontos darabjai, hagyatéka egyedülálló, pótolhatatlan egységét képezi anyagunknak. Most a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve alkotói pályáját és életútját -a lehetőségekhez mérten - a teljesség igényével felölelő új állandó kiállítást mutatunk be. E vállalkozás célja a Békéscsabához sok szállal való kötődés nyomán kialakult Mun-kácsy-kultusz ápolása, a figyelemnek a mesterre történő irányítása. A tárlat Végvári Lajos 1958-as gondolatának érvényességét igazolja jelenidejűségében, miszerint: „Munkácsy a legegyetemesebb magyar művész; ouvre-jében a hazai művészeti gyakorlat a korszerű nyugat-európai művészettel a leg- • 5 •