Munkácsy külföldi kortársai [antikvár]

E kiállítás szokatlan módon hódol a nagy magyar festő emlékének, aki annak idején művészetével lázba ejtette a világot. Nem az ő képeit sorakoztatja fel, - mindössze egyetlen alkotása idézi ecsetje tüneményes járását - hanem azokét, akiktől tanult, akik hatottak rá, akikre ő hatott s végül akik az övéhez hasonló, párhuzamos utakon keresték a XIX. század második felében kibontakozó realizmust. Művészetének villódzó fénytöréseit mutatja, elődjeiben, kortársaiban és utódaiban. Hans Canon vagy Carl Rahl képei Munkácsy első korszakát világítják meg, amely a "Siralomház" megfestéséig tartott. Tudjuk, hogy 1865-ben Bécsbe érkezve a főiskolán Rahl osztályába kérte felvételét, s ekkoriban festői technikáját illetően sokat tanult az osztrák mestertől. Eduard Schleich - kinek három jelentős képét is sikerült bemutatnunk - nemcsak tájképfestészetével hatott Munkácsyra, hanem az baráti tanácsainak is nagy hasznát vette; ezt nem is titkolta Ligeti Antalnak írt, 1867-ből kelt levelében. Schleich, ha bátortalanul is, de hasonló hangot üt meg lírikus tájkompozícióiban, melyek azonban még sokkal részletezőbbek s a szenvedély éppen csak mozdulni kezd bennük.