Nanga [antikvár]

A "Nangá"-nak nevezett festészet főleg az értelmiség körében virágzott Japánban a XVIII. és XIX. században (az Edo korszak közepétől a Meiji korszakáig) és egy Dél-kínai iskolából származtatható. Két legnagyobb mestere, Ike Taiga (1723-1776) és Yosa Buson (1716-1783) teremtette meg a sajátos "Nanga" japán stílust. Az ecset mozgásával, a fekete és a fehér kombinálásával, a könnyed és világos felületekkel a "nanga" festészet a természet egészét, összetett megjelenési formáit a természetben élő festő lelkivilágát fejezi ki. A "Nanga" festészet intuitív jellegű és néha titokzatos is. A szín és a festetlenül hagyott részek nem realista elemek, hanem belső tájak tükrözései.