Nuda Veritas - Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895-1905 [antikvár]

BAÁN LÁSZLÓ E/x / loszo Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 19. és 20. század fordulója az európai művészet történetének egyik legizgalmasabb, legváltozatosabb korszaka. Az elmúlt években a Szépművészeti Múzeum látogatói már ízelítőt kaptak ebből a sokféleségből. Olyan eltérő művészi pályákkal ismerkedhettek meg, mint amilyet például a svájci Ferdinánd Hodler, a francia szimbolista Gustave Moreau vagy a cseh plakátművészet kiválósága, Alfons Mucha képvisel. Jelen kiállításunk az említett korszakot más szempontból közelíti meg: nem egy művész életútját, hanem egy progresszív művészcsoport, a bécsi Secession nem egészen egy évtizednyi történetét kívánja bemutatni. A kiállítás, amely címében is utal Klimt programadó festményére, a Nuda Veritasra, természetesen az egyesület szellemi vezérének a munkásságát állította középpontjába, záró időhatárát éppen ezért az úgynevezett Klimt-csoport 1905-ös kiválása jelenti. Az igazság görbe tükrét felmutató, provokatív nőalakot ábrázoló, különleges szépségű festményt bizonyára mindenki jól ismeri reprodukcióról, feltehetően azonban kevesen látták eredetiben. A képet a Hermann Bahr hagyatékát őrző Osterreichisches Thea-termuseum jóvoltából tudjuk bemutatni közönségünknek. Ezt a néhány, botrányoktól sem mentes évet páratlan tenni akarás, lendület, a művészet értékteremtő és tudatformáló erejébe vetett hit jellemezte. A Joseph Maria Olbrich által tervezett - a mai napig Is kiállítóhelyként működő -székházban ez alatt az idő alatt huszonhárom kiállítást ren- deztek, amelyeken újszerű installáció keretei között mutatták be a hazai és a nemzetközi művészeti élet legmodernebb törekvéseit. Az egyesület rendkívül igényes külsejű folyóirata, a Ver Sacrum manapság könyvművészeti ritkaságnak számít. Klimt művészi pályáján erre az Időszakra esik végső szakítása a késői historizmussal. Művészetének a szimbolizmus irányába mutató stiláris és formai változásait kitűnően szemléltetik a Ringstrassén emelt új Bécsi Egyetem aulája számára készített, a konzervatív professzorok felháborodását kiváltó fakultásképek. Nagy örömünkre szolgál, hogy az 1945-ben elpusztult képeket rajzvázlatok sokaságával tudjuk felidézni a kiállításon. Tízévnyi restaurátori munka eredményeként 1986 óta viszont teljes pompájában látható a Secession épületének alagsorában Klimt monumentális freskója, korai korszakának egyik fő műve, a Beethoven-fríz. A bemutatott előkészítő tanulmányok Klimt bravúros rajzművészetét tanúsítják. A Beethovenfrízen a „gyenge emberiség" a felvértezett, páncélos hőstől várja a megváltást, akinek alakja Az élet küzdelem (Az arany lovag) című festményen tér majd vissza. Ez az 1903-ban készített, Klimt úgynevezett arany korszakát bevezető festmény Japánból, Nagojából érkezik Budapestre, és minden bizonnyal a kiállítás egyik szenzációja, amiért talán Bécsből is érdemes ide utazni. Klimt mellett azonban jó néhány olyan osztrák művész szerepel a kiállításon, akinek jelentőségéről az utóbbi évek i