Ország Lili Festőművész Kiállítása [antikvár]

Könyörtelen a művészettörténetírás. Amint lezárul egy életmű, azonnal megkezdődik a minősítés, az osztályozás, a viszonylatok kutatása. Míg él a művész, hátatfordíthat korábbi műveinek, indulhat új irányba, vállalhatja az újabb szellemi kalandokat - halál után zárttá válik az életmű és a történész keresi azokat a meghatározókat, amelyek rendszerbe szervezik az életművet. Van-e belső meghatározója vagy pedig csak különféle időben létrejött művek halmaza? Megtalálható-e a szellemi egység, az alkotó szellemi kézjegye, amely az esetleg stílusában szerteágazó művek sorát egységbe fűzi? Nem kell különösebb történelmi távlat annak megállapításához, hogy Ország Lili művészetének volt ilyen központi elrendező elve, szellemi kohéziója. Pedig életművében voltak stílusváltások. Rácz István például 1967-ben megjelent cikkében Ország Lili addigi munkásságát három nagy periódusra bontja: az 1954-1957 közötti szakasz a "klasszikus szürrealista", a második, az 1962-ig tartó korszak az ikonos képek ideje, majd utána - élén a Rekviemmel - új stílus kibontakozása figyelhető meg. Némiképp hasonlóan szakaszolta Ország Lili munkásságát 1969-ben Szabadi Judit is, aki ugyancsak 1957-ben véli lezáródni a szürrealista korszakot, az 1958-s Holdportrék c. képsor vezet át az új, transzcendentális ihletésű szakaszba és születnek meg az ikonos szellemű képek, amelynek friss élményanyagát az 1959-es moszkvai és 1960-as bulgáriai tanulmányútja adta. 1960-ban, prágai útja során ismerte meg az ősi zsidótemetőt és részben ennek hatására kezdte meg az ősi városok, romfalak nosztalgikus-tragikus ihletésű sorozatát, majd 1966 után festette az ősi írásjelek kalligráfiáját képbe szervező műveit. Ha mindehhez hozzágondoljuk, hogy a hatvanas évek végén pompeji útjai nyomán új motívum és jelentéskör kapcsolódott művészetébe, a hetvenes évek pedig a nagy főmű, a negyvennél több táblát számláló labirintus-sorozat ideje - akkor látjuk, hogy ugyancsak sokrétű, időben jól korszakolható és motívumkörében is tagolható életműről van szó.