Paulus van Vianen rajzművészete [antikvár]

Az utrechti születésű Paulus van Vianent (1570 k.-1613) kora egyik legkiválóbb arany- és éremműveseként tartják számon, aki élete utolsó tíz évében II. Rudolf császár prágai udvarában működött. Még a szakemberek számára sem ismeretes azonban, hogy Paulus van Vianen mennyire jelentős tájrajzoló volt. Jórészt vázlatkönyvekből származó rajzai szétszóródtak, és tudományos feldolgozásukra mindeddig nem került sor. Művei pedig több szempontból is egyedülállóak, és így művészettörténeti kuriózumnak számítanak. Nincs ugyanis még egy aranyműves, akinek ilyen sok és ennyire kvalitásos rajza maradt volna fenn. Még különösebb, hogy lapjainak nagy része nem figurális vázlat, hanem tájrajz. Jóformán minden rajza tökéletes, befejezett műalkotás, amelyek a kidolgozottság fokától függetlenül az esztétikai hatás teljességének igényével készültek. Tájrajzainak művészettörténeti jelentőségét a kortársak műveinek összefüggésében mérhetjük le. Művei a valóságábrázolásnak olyan fokát képviselik, amelyre kevés példa akad nemcsak az 1600 körüli holland, hanem az egész akkori európai tájképművészetben.