Picasso művei a Ludwig gyűjteményben [antikvár]

Részlet: Előszó A kiállítás két, világszerte ismert nevet kapcsol össze: Pablo Picassóét és Peter Ludwigét, a művészét és a gyűjtőét. Egy szenvedély fűzi össze őket: a művészet. Amikor Peter Ludwig 1947-ben felfedezi a maga számára Picassót, 22 éves, a művész - a zseni, akinek műveit a háború utáni Németországban nem lehet látni - 66. életévében jár. A mélyen megérintett fiatal művészettörténész 1950-ben Picassóról írt disszertációval fejezi be tanulmányait. Ami ezután következik, logikus folyománya a korai felfedezésének. Peter és Irene Ludwig évtiezedeken át szenvedélyesen gyűjti a modern művészet mesterének munkáit, s ez a szenvedély a mai napig sem lankad. A Picasso-gyűjtés mintegy életművé nő, és központi szerepet játszik a házaspár gyűjtőtevékenységében. Igen nagy horderejű esemény a Picasso-kutatás és a műélvezők számára is, hogy a ma kereken 170 alkotást tartalmazó gyűjtemény először kerül teljes egészében a legszélesebb közönség elé. A szeretettel és nagy hozzáértéssel felépített gyűjtemény új fénybe állítja Picasso életművét, megragadó utazást nyújt a művész hihetetlenül gazdag alkotói munkásságának rengetegében. Az átfogó bemutató olyan műveket is a néző elé tár, melyeket csak ritkán vagy egyáltalán nem mutattak be nyilvánosan. A gyűjtemény legkorábbi darabja 1899-ben készült, a legkésőbbi 1972 augusztusában, néhány hónappal a művész halála előtt. Ez az összeállítás egy hetven éven át töretlenül folytatott alkotómunkát dokumentál évről évre. Minden fontos fázist jelentős művek képviselnek. Peter és Irene Ludwignak egyedülálló lehetősége nyílt arra, hogy nyomon kövesse Picasso késői munkásságát, melynek nagyságát szintén korán felismerték. Tizenhárom művet láthatunk 1972-ből, melyek a kronológiai sor csattanós lezárását adják.