Pont 25-en [antikvár]

Frivol, fotogén, felelős Raymond Carver nagyhatású huszadik századi amerikai író, a szikár próza csúcsmestere. Könyveiből több megjelent magyarul is, írásaiból filmek születtek. Egyik novellájának címe What we talk about when we talk about love? vagyis, hogy miről beszélünk, ha a szerelemről beszélünk? Ez jár a fejemben, amióta e könyv oldalait és képeit nézegetem, nevezetesen, hogy miről is beszélgetünk, amikor kortárs művészetről beszélgetünk. Legelőször is egy gyöngyhalászat eredményeiről. Mert van két fiatal lány, akik évek óta figyelik, keresik, nézik, installálják, átrakják, pakolásszák, majd falra teszik kortársaik munkáit. Telefonom névjegyzékében mint Cékla Lili és Cékla Noémi szerepelnek, holott igaziból Nyúlási és Szenoner a vezetéknevük. Az elmúlt években számos jeges estét dideregtünk át a még csak földön lévő képeket válogatva, zsűrizve vagy a megnyitóbeszédhez készülve. Az általában fuksziaszín hajú Lili elképesztő tempóval ugrált a vásznak, ékszerek, hímzett ruhák között, Noémi pedig elegánsan tartott ellent a hurrikánszerű energiáknak. Ezekből születik évente egy, tematikus kiállítás, ahol a belvárosi helyszínen azt a művészkört lehet megismerni, akit amúgy szinte lehetetlen, mert többnyire annyira fiatalok, hogy művészeti iskolák hallgatói. Ha kortárs művészetről beszélünk, voltaképpen magunkról és az életről beszélünk, még ha nem is tesszük rögtön szóvá, amit érzünk. De ha jó egy munka, elkezd hatni ránk. Van, hogy nem tetszik, nem érteni ós távoli marad, és van, hogy rögtön szórakoztat, izgat, vonz, kíváncsivá tesz. Ha csak kicsit is bejön egy mű, fantasztikus felfedezéseket tehetünk egy addig totálisan idegen személy világába, ami érdekes módon mégis ismerős tud lenni. Vadonatúj univerzumok nyílnak, amin frivol magamutogatás, kritikus világszemlélet, humor, aggályok, ismerős városrészletek és cirkalmas fantáziaképek kacsintgatnak ránk. Giccsig turbózott neon színű mesefigurák, szerelmi bánat naplója, fénnyel játszó üvegtárgyak, műteremablakok. Múló korok csillárja és mai bulik csókolózásai, Budapest egymásra vetített részletei ós ugyanez a városszövet, ha személyes emlékekből áll össze. Lendületes, nagy gesztussal megfestett képek és finom szálakból aprólékosan szőtt térbeli formák. Szigorú geometria mellett felszabadult viccelődés, ami köldökben összegyűlő szöszökből épít tárgyat.